Szeronegatív reumatoid artritisz. Hogyan kezelhető a seronegatív rheumatoid arthritis, Szeronegatív arthritisek


Facebook Like Rheumatoid arthritis A reumatoid artritisz RA egy szisztémás autoimmun kórkép, amelyre elsősorban az ízületek gyulladásos elváltozásai jellemzőek, azonban más szerveket is érinthet.

Kialakulásának oka nem teljesen ismert, a veleszületett genetikai hajlam mellett környezeti hatások dohányzás, egyes vírusfertőzések is szerepet játszhatnak a kialakulásában. Mindazonáltal a genetikai meghatározottság jelentős, a kockázat 50 százalékát a genetikai faktorok teszik ki. A betegség az ízületek mellett érintheti a tüdőt, a szívet borító savós hártyát, a mellhártyát, a szemet és a bőrt is, azok gyulladását okozva.

szeronegatív reumatoid artritisz

Az RA diagnózisát a klinikai tünetek mellett a rá jellemző laboreltérések pl. A betegség elsősorban az ízületeket érinti, de a betegek jelentős részében ízületen kívüli extraarticuláris érintettséggel is szeronegatív reumatoid artritisz.

Rheuma, ízületi gyulladás, porckopás, rheumatoid arthritis (ujmedicina, biologika)

Utóbbi előfordulási gyakorisága jelentős földrajzi eltéréseket mutat, egy as svéd tanulmányban a betegek 40,6 százalékában alakult ki valamilyen extraartikuláris manifesztáció. Nagy általánosságban szeronegatív reumatoid artritisz betegek kb. A betegség legjellegzetesebb velejárója az ízületek gyulladása arthritismely hosszútávon azok mozgásképességének elvesztéséhez és deformitásukhoz vezet. Leginkább a kis ízületek érintettek, elsősorban a kézen. Ritkábban nagyobb ízületek pl.

Klinikailag az ízületi gyulladás az érintett ízületek fájdalmas duzzanatával jár, a gyulladt ízületek meleg tapintatúak, tapintásra is érzékenyek.

Navigációs menü

Később megfigyelhető az ízület körüli izmok sorvadása is. A betegség rendszerint kétoldalt szimmetrikusan, több ízület gyulladását okozza polyarthritisritkábban néhány ízület aszimmetrikus gyulladásával jelentkezik. Csomagajánlat Oka A betegség pontos kiváltó oka jelenleg nem ismert. Feltételezések szerint különböző környezeti hatások válthatják ki a betegséget az arra genetikai hajlammal rendelkező egyénekben.

A genetikai meghatározottság jelentős, a kockázat 50 százalékban genetikai, mely öröklődik. A genetikai hajlam mellett a környezeti tényezők is fontosak, a legtöbb adat a dohányzással kapcsolatban áll rendelkezésre, melyről bizonyított, hogy növeli a betegség kialakulásának valószínűségét.

EXTRA AJÁNLÓ

A dohányzáson kívül az elhízást, stresszt, sok kávét, ill. Az ugyanakkor kérdéses, hogy ez oka, vagy inkább következménye a betegségnek, lehetséges ugyanis, hogy az RA-s betegekben az immunrendszer zavarai következtében könnyebben reaktiválódik a vírus, és ez okozza a fent említett eltéréseket. Újabban sokat vizsgált terület az emberi baktériumflóra szerepe az immunrendszer működésében és az autoimmunitás kialakulásában. Reumatoid artritiszben elsősorban a bélrendszeri mikrobiom került a kutatások középpontjába, bár szerepének pontos tisztázása további vizsgálatokat igényel.

Ismert, hogy RA-s betegekben gyakoribb a D-vitamin hiány, azonban itt sem világos, hogy ez oka vagy pedig következménye a betegségnek. Mindazonáltal egyre több adat áll rendelkezésre a D-vitamin immunmoduláns szerepéről, és vizsgálják a D-vitamin pótlás terápiás hatásait is.

Tünetek A tünetek lassan, hetek-hónapok alatt fejlődnek ki. A gyulladt ízület különösen reggelente, ébredés után, illetve huzamosabb szeronegatív reumatoid artritisz, pihentetés utáni ismételt mozgatásra fájdalmas. Típusos a hosszan, kb.

szeronegatív reumatoid artritisz

Ez segíthet elkülöníteni a nem gyulladásos eredetű ízületi bántalmaktól pl. Egyéb szervek károsodása A reumatoid artritisz az ízületek mellett leggyakrabban a bőrt érinti, a betegek kb. Vaszkulitisz is megjelenhet. A betegség gyakran érinti a légzőrendszert, bár az érintettség sokszor tünetmentes, így klinikailag nem kerül felismerésre. A mellhártya érintettsége gyakori, boncolások alapján a betegek kb. A betegségben szenvedőkben nagyobb gyakorisággal alakulnak szív-érrendszeri problémák, gyakoribb például az érelmeszesedés atherosclerosisa szívinfarktus és az agyi érkatasztrófa is.

Az RA-s nőbetegek kockázata szívinfaktusra például kb. A leggyakoribb szívérintettség a szívburok gyulladása pericarditismely azonban az esetek zömében tünetmentes. A szívburok mellett a szívizom myocarditis vagy a szívbelhártya is begyulladhat endocarditisa szívizomban hegesedés alakulhat ki, mely ingerületvezetési zavarokhoz vezethet.

Reumatoid csomók képződhetnek a szívbillentyűkön is, kiáramlási akadályt okozva. A szív-érrendszeri kockázatot növeli a beteg reumatoid faktor pozitivitása.

szeronegatív reumatoid artritisz

A reumatoid artritisz többféleképpen is érintheti a szemet. A leggyakrabban, a betegek mintegy 10 százalékában szemszárazság és következményes szaru- és kötőhártya gyulladás alakul ki.

Súlyosabb az ínhártya direkt gyulladás, mely a szisztémás érgyulladás részjelensége. Ritka, a látást is veszélyeztető állapot a szaruhártya kifekélyesedéssel járó gyulladása. A tartós gyulladás a szervezetben ritkán szisztémás AA amiloidózist okozhat, mivel a gyulladásos citokinek hatására fokozódik az akut fázis reakció során a májsejtekben keletkező szérum amiloid A protein SAA termelése, mely ezt követően különböző szervekben, többek között a vesékben is lerakódhat.

A vérszegénység a leggyakoribb hematológiai manifesztációja a betegségnek, mely általános gyengeséget, fáradékonyságot és szapora szívverést okozhat. Vérszegénység többféleképpen is kialakulhat a betegben, leginkább a krónikus gyulladás miatti tartós vashiány következtében lép fel. A vasat elsősorban az aktivált makrofágok veszik fel. A csökkent fehérvérsejtszám leukopenialépmegnagyobbodás és a reumatoid artritisz együttes előfordulása szeronegatív reumatoid artritisz a betegségre Felty-szindrómaként hivatkoznak, mely azonban ritka, a reumatoid artritiszes betegek kevesebb mint 1 százalékában lép fel.

A reumatoid artritisz változó súlyosságú neurológiai érintettséggel járhat. A betegség egyaránt érintheti a környéki és a központi idegrendszert.

Az idegrendszeri tünetek gyógyszerek hátsó osteochondrosishoz állhatnak az ízületi deformitások, a szisztémás gyulladásos reakció, vagy épp a betegség kezelésében használt gyógyszerek. A környéki idegrendszeri bántalmak egy részét a betegségre jellemző szisztémás érgyulladás okozza pl.

Artritisz kéz áttekintés

A betegségben szenvedőknél a gerinc szalagjainak gyengesége miatt előfordulhat a nyaki csigolyák spontán elmozdulása pl. Diagnosztika A betegség diagnózisa alapvetően klinikai, a beteg panaszain és a fizikális vizsgálat során talált eltéréseken alapul. Az ízületek gyulladása mellett a betegnek lehetnek általános panaszai is, pl. Ezeket egészítik ki a képalkotó és a laborvizsgálatok, mely utóbbiak egyúttal a betegség várható agresszivitásáról is hordoznak információt.

A betegség amerikai diagnosztikus kritériumait ben dolgozták ki, mely azonban alkalmatlan volt a betegség korai stádiumban történő diagnosztizálására és inkább csak előrehaladott betegség esetén volt használható, ezért ben átdolgozták és megszületett a es amerikai-európai közös kritériumrendszer.